Az inspiráló kenyér
Itt még nincs szó kenyérről
Amikor tinédzser voltam, akkor jöttek divatba az idézetes könyvek. Bennük volt angolul és magyarul is egy-egy híres ember mondása vagy egy izgalmasabb, érdekesebb mondata valamelyik művéből. Megvettük az összes könyvet, áltatva magunkat, hogy az angol nyelv tanulásához elengedhetetlenek. Annyit biztos okultunk belőlük, hogy egy mondat a szövegkörnyezetéből kiragadva külön életet élhet. 😊
A héten a könyvespolcomat rendezgetve a kezembe került a sorozat. Ez adta az ötletet, rákeresek – az egyszerűség kedvéért az interneten – kenyeres idézetekre. Pár – önkényesen kigondolt – kategóriába soroltam őket. Nem diplomamunkának szánom, simán csak a szórakoztatásom miatt kezdtem el, és remélem, másnak is tetszik, mást is inspirál pár idézet. 😉
Kenyér és szerelem
Milyen érdekes, hogy a költészetben hányan állítják párhuzamba a kenyeret a szerelemmel! Erre most két példát írtam ki. Shakespeare-rel kezdeni szinte kötelező:
„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
a tavaszi zápor fűszere a földnek;”
De József Attila is hasonló gondolatot fogalmazott meg „Amit szívedbe rejtesz” című versében:
„A szerelembe –mondják –
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.”
Kenyér és filozófia
A kenyér gyakran valamilyen filozófiai gondolatmenetben kap fontos szerepet. Egyik kedvenc íróm, a Korongvilág megalkotója, Terry Pratchett tollából származik az alábbi részlet:
„Az ihlet folyamatosan áramlik a világmindenségben. Célpontja minden jó helyen, kellő időben lévő alkalmatos elme. Az ihlet sugara beleütközik a megfelelő idegsejtbe, elindul egy láncreakció, egy kis idővel később pedig valaki értetlenül hunyorog a tévé villódzó fényében, és azon töpreng, hogy a fenébe juthatott egyáltalán eszébe a szeletelt kenyér ötlete.”
Ha nem is mélyenszántó filozófiát, de még manapság is megszívlelendő véleményt hordoznak Burt Lancester szavai:
„Az éttermet a kenyér és a kávé alapján ítélem meg!”
Fontos gondolatot oszt meg Richard Wright (nem a Pink Floyd billentyűse, hanem az író):
„A férfiak annyira képesek éhezni az önmegvalósítás hiánya miatt, amennyire a kenyér hiánya miatt.”
Kenyér a slágerekben
A kenyér nem kerülhette el a dalszövegeket sem. Az Ismerős arcok a Hazáról énekelnek:
„Hideg télben, az esti szélben
A szó megszakad, benned ragad.
A fenyő színe, a kenyér íze,
Az ősök dala, a szíved szava,
A szülőföld hív haza.”
De az Omen együttes Fagyott világából kiragadott négy sor nagyon sok mindent jelenthet a hallgató hangulata szerint. Legyen egyszerűen a tél hidegsége, vagy egy múló szerelem, a háború ridegsége, az elmúlás… De a kenyér itt is fontos szerepet játszik, mint a túlélés egy szimbóluma
„Maradt bor, maradt némi kenyér.
Álmot gyújt a gyertyaláng.
Aludj az ágyban, a földön majd én,
Csak kívánj jó éjszakát!”
Kisgyerekként szüleim bakelitjeit hallgatva gyakran felkerült a lemezjátszóra a Presser Gábor – Adamis Anna szerzőpáros „Harminc éves vagyok” musicalje. Ebben hangzik el a Kenyérdal, melyből álljon itt két versszak
„Mikor az öregek kenyeret szelnek,
Rá még keresztet vetnek.
Nehéz kezük a morzsák után nyúl,
Szájuk halkan mormol.
Mikor a gyerekek kenyeret esznek,
Lekvárbajuszt is kennek.
Mohó szemük a péket csodálja,
Kenyeret hogy csinálja.”
Az írás közben rájöttem, hogy még mindig szeretek idézeteket kutatni. Lassan mégis zárnom kell soraim. Mi vajon az ideillő „búcsúdal”? Legyen ez egy „Ének rólunk” Lovasitól:
„Lesétálok a völgybe,
az asztalon kenyér és bor.
Megjöttem, de szép is ez!”
