Keressük a természetest!

Újévi fogadalom

Január elseje a fogadalmakról szól. Van, aki fogyókúrázni kezd, van, aki többet sportol, leszokik a dohányzásról… Aztán vagy sikerül megtartani az újévi fogadalmat, vagy egy év múlva legalább nem kell min gondolkodni, elő lehet venni az előző évit egy újabb próbának.

Én már régen nem fogadok meg semmit. Lehet, hogy nem is tettem soha. Most januárig. Eldöntöttem, hogy nem hagyom eltéríteni magam egy szokásomtól: továbbra is megnézem a termékek összetételét. Tavaly mondták az egyik üzletben, hogy én vagyok az egyetlen vevő, aki mindent tudni akar a termékek összetételéről. Igazából én csak egy dolgot keresek. A TERMÉSZETEST, a „nem tartalmaz aromát, ízfokozót és mesterséges színezéket” feliratot, vagy az összetevőkben ezeknek a hiányát.

Színek

Nem az E-számokat kerülöm. Azok kikerülhetetlenek, hiszen lassan mindennek van E-száma. Ha nem zselatinnal, hanem agar-agarral akarok zselét készíteni, máris ott az E 406. Nagymama a befőttbe, savanyúságba beleteszi az E 330-at vagy az E 334-et, az E 211-ről nem is beszélve (citromsav, borkősav, nátrium-benzoát).

Én a természetes ízeket és színeket keresem. Régebben beszéltem termelőkkel, hogy a levendulaszörpjük miért színtelen. Ők ragaszkodtak hozzá, hogy akié színes, az rak bele színanyagot, mondjuk szedret, meggyet. De lehet találni leírásokat, hogy kerülhet a levendula eredeti színe a palackba. Kis odafigyelés, kis kutatómunka, és máris az eredetinél, a természetesnél vagyunk. Azért nincs semmi baj a színtelen, vagy a természetes alapanyagokkal megfestett szörpökkel sem!

ízek

Egy ital vagy étel esetében a látvány után jön a legfontosabb tulajdonság: az íz. Az íz szoros kapcsolatban van az illattal. Illat nélkül nem érzünk ízeket, ezért nem érezzük az ételek ízeit, ha náthásak vagyunk. A különböző ételek, italok ízei egymással kölcsönhatásba lépnek, és új ízkombinációkat, ízeket hoznak létre. Erre alapulnak a koktélok vagy a bor-étel párosítások is. (Egy régebbi blogbejegyzésemben sommelier-ket kértem meg, hogy ajánljanak italt a rozskenyerünkhöz. , de van ehhez egy nagyon jó könyv is François Chartier-től, Az ízek harmóniája).

Természetes alapanyagokkal is el lehet érni a jó ízt. Az a baj, hogy az elmúlt évtizedek szocializációja alatt elfelejtettük, milyen íze van az ételeinknek. Elfelejtettük, milyen íze van egy jó kenyérnek, nem lepődünk meg azon, hogy a mosószerben valódi citrom van, míg egy citromlé esetében aromákkal, étkezési savakkal érik el, hogy azt az ízt kapjuk, amit a citromtól ma már elvárunk. (Egy 50%-os citromlé összetétele: citromlé 50% (citromlé-sűrítményből), víz, étkezési sav (citromsav), aromák, tartósítószer (kálium-szorbát), stabilizátorok (karboxi-metil-cellulóz, gumiarábikum, fagyanta glicerinészterei), színezék (karotinok), C-vitamin (aszkorbinsav), antioxidáns (kálium-metabiszulfit), emulgeálószer (zsírsavak mono- és digliceridjei))

és aromák

Háromfajta aroma van.

I. Természetes aroma. Növényi vagy állati nyersanyagból kinyert aromaanyagok. Gondoljunk a málnateára, ahol több szárított növény adja azt az ízt, amit a málnától elvárunk. Jó esetben ilyesmit látunk az összetevőknél: csipkebogyó, hibiszkusz, alma és málnadarabkák. Rosszabb esetben a málnadarabok helyett „málnaaroma” szerepel. Ezzel el is érkeztünk a második típushoz, a

II. Természetazonos aromához. Ezek mesterségesen előállított aromák, olyan ízben, amik a valóságban is megtalálhatóak. Amennyiben a mesterségesen előállított íz nem található meg a természetben, akkor

III. Mesterséges aromáról beszélünk.

Nem tudom, mennyire tartozik a természetes aromák közé, de én többre értékelem a kivonatot a termékben, mint a természetes aromát. Ahogy a teánál is írtam, a málnaízű teához kevés málna kell, más növények keverékéből hasonló íz előállítható. De azért az mégsem ugyanaz. Egy idő után azt hisszük málnának, és a valódi málnát „ízetlennek”.

Ne csapjuk be magunkat! Keressük a TERMÉSZETEST!

Kenyérbélzet
Buci

Szólj hozzá!